Egy korábbi cikkben beszéltem arról, hogy miért gondolom a Kanári-szigeteket egy jó opciónak, ha egy európai ember külföldön új életet akar kezdeni. Annak ellenére, hogy minden pozitívumot továbbra is fenntartok mégis most kiemelnék három dolgot, amelyek hiánya miatt én 2017-ben - 31 évesen - amellett döntöttem, hogy egy jó időre biztosan otthagyom Gran Canariát. Hozzáteszem - és ezt az utolsó bekezdésben majd ki is fejtem - nyilván a hiányosságot itt most tegyük idézőjelbe, hiszen a tény, hogy akkor otthagytam a szigetet nagyban betudható volt akkori életszakaszaszomnak is.

1. IZGALMAK

Nem tudom, hogy közületek -akik olvassátok ezt a posztot - élt-e már bárki Gran Canarián. Azonban én annyit biztosan tudok mondani, hogy szigeten töltött időm kezdete izgalmakkal volt teli három okból is.

1. Nagyon más volt a hely, ahhoz képest, mint amit előtte megszoktam. Amennyiben elolvassátok az eddigi külföldi kalandjaimról szóló cikket, láthatjátok hogy a Kanári előtt én inkább Ausztria-Németország vonzáskörzetében tartózkodtam. Nyilván megtapasztalni az óceáni életet ezek után egy szigeten, mely ráadásul általam korábban még nem tapasztalt, szemet gyönyörködtető partvilággal rendelkezik, egy igen eufórikus érzés volt.
2. A hely nem csak azért volt izgalmas, mert más volt, hanem mert olyan adottságokkal rendelkezett -óceán, mindig nyár van - amit én mindig is elképzeltem lakhelyem tulajdonságaiként.
3. Olyan érzésem volt a hellyel kapcsolatban, hogy itt azzal fogok tudni foglalkozni, ami engem tényleg boldoggá tesz, mert egyrészt maga a hely szabad szellemű, másrészt pedig olyan emberek vettek már az elején körül, akiket úgy éreztem érdekelte, hogy mit tudok adni a világnak.

Miért említem a fentiek ellenére az izgalmat egy hiányosságként? 

Az izgalmak hiányával való szembesülés egyrészt -ahogy erre már az elején kitértem - adódott akkori élet helyzetemből, hiszen a munkám és a párkapcsolatom - köszönhetően a lakhatási nehézségeknek is- monotonná vált egy idő után.  A másik dolog, amit szintén észrevettem az a helyek homogénsága amiről a következő pontban beszélek. A harmadik dolog pedig, ami ugyancsak hozzátartozik nálam egyrészt az izgalmak megéléséhez másrészt pedig az élet részének tartom, az a harmadik pontja lesz a mai posztomnak. Végül pedig hiába tetszik alapvetően a látványa valaminek ha eljutsz egy telítődési ponthoz egy adott idő után és már nagyon újat nem tapasztalsz az adott hellyel kapcsolatban.

Hozzáteszem, akkoriban egy olyan életszakaszomban voltam, amikor az új által megélt izgalmak egyértelműen lázban tartottak.

2. VÁLTOZATOSSÁG

A változatoság hiányára már fél év után figyelmes lettem, aminek fő fő oka a már előző bekezdésben említett homogén helyszínek voltak. Na most annyit itt kiemelnék persze, hogy én elsősorban a sziget déli és délnyugati részén tartózkodtam, mely mint tudjuk vagy nem tudjuk alapvetően a nyaraló bázisa Gran Canariának. Ezt azért is mondom mert a sziget éjszaki és középső része teljesen más élményeket fog nyújtani számodra, mint a déli része, tehát ennyiben ott van a változatosság.

Azonban azt is lényegesnek tartom kihangsúlyozni, hogy hiába teljesen más a sziget éjszaki vagy középső része, ha azokon a részeken én nem élnék, csak maximum évente 2-3 szor odalátogatnék. Innentől kezdve az a térség számít, ahol az adott évben az időm legnagyobb részét töltöm, ami inkább a nyaralóközpontja volt Gran Canariának, mint például Puerto de Mogan, Playal del Inglés, Playa del Cura, Puerto Rico vagy Maspalomas. Amennyiben csak a szóban forgó pontjait nézem a szigetnek, akkor valóban elmondható volt akkoriban - bár lehet azóta volt változás - hogy alapvetően kikapcsolódás, étkezés vagy egyáltalán az idő bármilyen céljából való eltöltésére nagyon hasonló típusú helyszínek álltak rendelkezésre. 

Ez alatt egészen pontosan azt értem, hogy teljesen hasonló éttermek voltak a legtöbb parton. Ez elsősorban vonatkozik az ízekre, mely nemcsak egyoldalú volt, de sokszor úgy éreztem, hogy az éttermek nem friss ételeket szolgálnak fel, eltekintve egy-két kivételtől persze.

Az étkezésem azért sem volt változatos valószínűleg, mert ahogy ezt már másik Kanáriról szóló cikkemben is meséltem, kisbuszban éltem, tehát nem tudtam főzni és valahogy mindig ugyanazokat az ételeket vettem, de nem tagadom, hogy ebben biztos volt lustaság is :)

A hotelek -amelyekben dolgoztam is -szintén hasonlóak voltak mind a konyhájuk, mind pedig az általuk nyújtott élmények tekintetében és a szórakozóhelyekben sem volt igazán plusz, mert kb. arról szólt az összes, hogy tánc, pia és részegedjünk le.

Egy idő után azon kaptam magam amiről az utolsó pontban beszélek majd.

3. FEJLŐDÉS

Az előző két pontban leírt hiányosságok nagyban generálták azt a problémát, amire most fogok kitérni, mely a fejlődés hiánya.

Alapvetően a szellemi és ezzel nagyban összefüggő személyíségbeli fejlődésnek számomra 4 alappillére van:

1. Színvonalas oktatás
2. Felemelő hobbik, helyek és kikapcsolódási lehetőségek
3. Inspiráló emberek, közösség akikből barát is lehet
4. Meg tudom-e itt valósítani az elképzeléseimet 

A fenti 4 dolog közül én olyan 1.5-re gondoltam akkor részben azt, hogy teljesülni tudott volna. Tegyük hozzá, hogy én nem Las Palmasban éltem például, mert akkor elképzelhető, hogy teljesen mást gondoltam volna. Ugyanis a színvonalas oktatás és az inspiráló közösség, ott jobban meg lett volna talán -az alapján, amit hallok másoktól-, viszont a másik két pillér még mindig problémás lett volna számomra. Figyelembe véve azt, hogy én a sziget déli részén mozogtam, melyek inkább turistaközpontnak tekinthetők, ezért a helyzet ott már egészen más, mint Las Palmasban. Én akkoriban úgy éreztem, hogy talán a 4. pillér, ami teljesen működni tudna, viszont a 4. pillérnek valahol motorja a 3. véleményem szerint, amit csak részben találtam meg a szigeten. 

Azt hozzá kell tegyem, hogy erősen bennem volt az utazásvágy és hogy az USA-ba látogassak, ami nyilván rányomta a bélyegét arra, hogy állóvízként éljem meg a Kanárit egy bizonyos idő eltelte után.

Hogyan látom most ezt az egészet?

Ahogyan erre már az előzőekben is utaltam a fent összefoglalt három problémám a Kanárival nagyban volt betudható akkori gondolkodásomnak, melynek motorja a következő három dolog volt

1. Szeretnék az USA-ba ellátogatni

2. Szeretném modell és tánc területén jobban megmutatni magam, és a showbusiness területet megtapasztalni nagyban

3. Rengeteg hely van, ahol még nem jártam

Magyarán megtapasztalni akartam dolgokat, nem feltétlenül letelepedni egy helyen, ahol bizonyos vállalkozással kapcsolatos ötleteimet tudnám megvalósítani.

Most már más a helyzet,mert köszönhetően Amerikának is, de erről majd külön értekezni fogok, sokkal jobban tudom mivel szeretnék foglalkozni, mi az ami való nekem és mi az ami nem. Ennek margójára már úgy gondolom, hogy a Kanári nem egy rossz célpont letelepedés szempontjából.

Jelenti ez azt, hogy most rögtön visszamennék? Nem, ennek is megvannak az okai, hogy miért.

Jelenti ez azt, hogy később vissza fogok menni?  Erre momentán nem tudom a választ.

Ennyi lett volna az összefoglalóm arról, hogy miért hagytam ott Gran Canariát 2017-ben. Ha bármi kérdésetek felmerül a Kanári szigetekkel, Gran Canáriával vagy általánosságban külföldi élettel és költözéssel kapcsolatban, akkor kérlek ne kiméljetek és jelezzétek kommentben.