Bár az egyik korábbi blogposztomban eléggé felemeltem Amerikát, most mindezt Magyarországgal tenném meg. A lent megosztott véleménynek nem az a célja, hogy egy olyan általános igazságot fogalmazzon meg, ami szentírás, hanem ezek az én személyes meglátásaim, amit ezúton a személyes blogom keretein belül osztok meg és én igaznak vélem őket azok után, hogy már három éve az USA-ban élek. Hozzátenném, hogy az USA-n belül Kaliforniában élek, amire sokszor -magyarok is -egy külön országként tekintenek úgymond mind kultúrális, mind egyéb társadalmi vagy jogszabályi szempontokat figyelembe véve. Azt is kiemelném, hogy a lentebb írt dolgokra nem úgy gondolok, hogy az feltétlenül hiányzik Amerikából, viszont én ezeket Magyarországon jobban megtapasztaltam sokkal és jelentőséggel bírnak számomra.

A bevezetőm után, pedig akkor bele is kezdenék azon szerintem fontos emberi és kultúrális értékek taglalásába, melyek tapasztalatom alapján magyarként jellemző ránk és amikkel úgy érzem nem árt tisztában lennünk, ha magyarként külföldi élettel és sikerrel kapcsolatos céljaink vannak. Ezt azért is mondom, mert nekem külföldi életet megtapasztalt személyként szent meggyőződésem, hogy amikor arról hozunk döntést akármilyen kultúra vagy ország lakosaként, hogy hova tartunk -különösen ha az egy másik ország -akkor valahol érdemes ott kezdeni, hogy honnan jövünk. Nyilván a lent megfogalmazott értékek azért is lehetnek fontosak számomra, mert Magyarországon nőttem fel, és simán elképzelhető, ha az USA-ban töltöm tinédzser és felnőttkorom egy részét is, akkor most ezt a blogposztot ilyen formában nem írom meg. Dehát nem így történt, úgyhogy akkor mondom is a magamét :)

1. Őszinte támogatás egy idegentől

Felcseperedő tinédzserként sok nehézségen mentem keresztül mind családi, mind iskolai környezetben. Sokszor volt olyan, hogy beszélgetni támadt kedvem egy idegennel, akár séta közben leülve, vagy a buszon. Ami óriási, hogy szintén sokszor kaptam őszinte támogatást ettől az idegentől, aki egyébként mindenféle érdek, félelem vagy tartózkodás nélkül beszélgetett velem akár egy órán át dolgokról. Rengetegszer volt olyan is tizenévesen -még a feltöltőkártyás mobiltelefon korszakában -, hogy lemerült a telefonom, hívnom kellett valakit és szinte azt mondom 10 emberből kb. 7 odaadta volna a telefonját, hogy el tudjam érni az adott személyt. Ezzel szemben Kaliforniában amikor egyszer hasonló helyzetbe kerültem  senki, de senki nem nyútjott segítséget és akkor emlékszem borzasztóan hálás voltam azért, hogy ezzel kapcsolatban sokkal jobb tapasztalatom volt Magyarországon. Megintcsak kiemelném, hogy Kalifornáról beszélek, amivel kapcsolatban többször hallottam akár magyaroktól is, de még ott élő amerikaiktól is hogy más államokban inkább segítőkészek az emberek.

2. Mély barátságok, erősebb szociális hálók

A baráti társaságok és a hasonló szociális értékeket valló közösségek tekintetében egy nagyobb mélységet vélek felfedezni Magyarország esetében. A bizonyíték erre a következő tapasztalataim:

• Magyarországon tényleg van olyan baráti társaságom, ahol nagyon mély dolgokról tudunk beszélni és tudjuk egymást támogatni úgy, hogy egymás lelki világát és személyiségét is ismerjük, és azt őszintén szeretjük. A bizalom is igen erős közöttünk még akkor is ha volt olyan eset, hogy azt nem érdemeltük volna meg egymástól.
• A mélyebb kapcsolatokon nyúgvó szociális hálókat pedig annyiban erősíteném meg, hogy én például mióta elkezdtem ezt a blogot és olvasom a reakciókat azt érzem, hogy akik akár hasonlóan gondolják a dolgokat, mint én vagy csak elindít bennük valamit az, amit mondok, ezt valahogy jobban megnyílva és mélyebb érdeklődéssel -mindenféle sallang nélkül- osztják meg velem. Ehhez képest amikor amerikai - nemcsak kaliforniai - akár online közösségekhez csatlakozom, sokkal kevésbé tapasztalom ezt a mély kapcsolódást a tagok között. Továbbá olyan érzésem is van mintha a csoporton vagy egy adott online közösségen belüli kommunikáció sokkal inkább egy előre megtervezett forgatókönyv alapján menne végbe.

3. Tanulni akarás igénye, magas szaktudás

Bizonyára hallottátok és tapasztaltátok is, hogy ha tanulni akarásról van szó a magyar ember igen elszánt tud lenni. Egyrészt ma már a diplomaszerzés egy alapvető dolog a társadalmunkban, ehhez képest az amerikaikak körében például azt vettem észre, hogy a pénz felhalmozásának igénye talán erősebb ehhez képest. Úgyhogy plusz pont a magyaroknak, mert maga a pénzszerzés persze a magyarok vagy bárki számára nagy jelentőséggel bír továbbá nyilván a tapasztalat elengedhetetlen. Azonban a tény, hogy általában a magyar emberben megvan az az alapvető elvárás saját magával szemben, hogy a pénzszerzés és karrier építés céljából az esetek nagyon magas %-ban elvégez egy szakiskolát, főiskolát vagy egy egyetemet az az én megítélésem szerint mindenképp egy érték. Számos magyart ismerünk, akik a tudományban óriási sikert értek el.

Tudom, talán most sokatokban felmerül az is, hogy ok hogy vannak lángelmék meg hogy tanulás fontos, de mennyi magyar emberről hallani, akinek három diplomája van és szobalány vagy benzinkutas az Oszták Alpokban. Erre az tudom mondani, hogy nem érdemes ennyire sarkosan nézni a dolgokat, mert egyik oldalon igen, lehet, hogy most még nem a szakmájával kapcsolatos vagy az igényeinek megfelelő munkát végez az illető, de az élet természetes formájában szakaszokból épül fel, akárcsak egy külföldi vagy hazai szerencsepróbálás szakmai vagy megélhetés téren. Tehát az, hogy valaki adott életszakaszban szobalány, az nem jelenti azt, hogy egy későbbi életszakaszban nem fogja tudni a diplomáját valamilyen módon használni vagy hogy nem fog komolyabb sikereket elérni azon a területen ahol szeretne, ami simán lehet a szobalányság, ha az adott személyt ez éppenséggel kielégíti.

Amit még ebben a bekezdésben kiemelnék, hogy bár lehet szídni a magyar oktatási rendszert, de azt elvenni nem lehet tőle, hogy a szakmákat igen nagy alapossággal igyekeznek a tanárok átadni.  Az elméleti oktatás és a lexikális tudás elvárása legalábbis szinte mindenhol ott van, és úgy gondolom, hogy ezek fontos elemei a tanulásnak még akkor is, ha sokszor a gyakorlat tűnik a lényegesebbnek. És itt megjegyezném azt is, hogy a nem diplomát igénylő szakmák és végzettségek esetében pedig erőteljesen megjelenik a gyakorlatorientáció. Gondolok most itt arra, ha valaki például sportedzőnek, szakácsnak, idegenvezetőnek vagy sminkesnek tanul. Ehhez képest amikor én Amerikában készültem a csoportos fitnesz edzői vizsgámra ott a tanuláshoz mindössze egy e-learning felület és egy tankönyv ált rendelkezésre, majd menj át a tényleg nem egyszerű feleletválasztós vizsgán. Azonban Magyarországon volt gyakorlat, előadás, hospitálni is kellett és a vizsgán aki tanult az szép eredménnyel átment.

4. Találékonyság

A magyar a jég hátán is, halljuk látjuk ezt számtalanszor, mely következik véleményem szerintem - az országban és úgy tapasztalom, hogy a világban is elterjedt - azon megítélésből, hogy a magyar találékonyság nem ismer határokat. Itt fel tudnék hozni megannyi példát, ami külföldi szerencsepróbálásról vagy utazásról szól.

• Ismerünk híres hegymászó magyarokat, amihez kellett találékonyság
• Halottunk olyan magyarokról akik végigbiciklizték a világot és napi 1000 Ft-ból éltek, amihez igencsak kellett találékonyság
• Akárhova megyünk a világban és egy külföldivel beszélünk arról, hogy Magyarországról jöttünk az esetek 80%-ban biztos hallani fogjuk, hogy az a külföldi ismer egy magyart, vagy esetleg a családjában van magyar. Amerikában legalábbis én hallok erről szüntelen. Ahhoz hogy bárhova a világba eljussunk és ott talpon maradjunk megintcsak szükséges a találékonyság

5. Alaposság 

Talán a harmadik pontban megfogalmazott értékből is adódik a magyar emberek általános alapossága mind munka, mind tanulás téren. Még az egymás közti kommunikáció esetében is érzékelhető, hogy a magyar emberre jellemző egyfajta bőbeszédűség, tehát mindent elmond és elmagyaráz a lehető legtöbb aspektusból, ami ugyancsak adódik az alaposság igényéből. Ezt a jellemvonást például én is magaménak tudhatom.  A magyar magyaráz szokták volt mondani :) Ennek lehet idegesítő oldala is persze, amikor már valaki túl hosszan mond dolgokat, viszont a jó oldala azon jellemvonások összesége, amelyekről az első két pontban is beszélek, tehát lévén, hogy a magyar ember sok esetben nem egy két szóval tudja le a dolgokat, ezért mély beszélgetések tudnak születni, mely azért úgy veszem észre kimondva kimondatlanul igénye az amerikainak is :)

Ezzel össze is foglaltam milyen jellemvonásokat találok értékesnek általában a magyar emberekben, amikkel érdemes tisztában lennünk. Kíváncsi vagyok te hogy látod ezt? Hasonló értékeket vélsz te is felfedezni vagy találkoztál más pozitív vonásokkal? Éltél Amerikában, vagy Amerikában élsz? Te milyen magyar emberekre gyakran jellemző vonások esetében gondolod azt, hogy ebből lenne mit átadni az amerikai kultúrának?